A fenti címmel jelentetett meg reprezentatív kötetet a Magyar Fotóművészek Világszövetsége. A karácsony előtt napvilágot látott kötet előszavában dr. Patrus Sándor elnök gondolatait olvashatjuk
„Ön, aki a könyvet lapozza, a Magyar Fotóművészek Világszövetsége rendes és pártoló tagjainak az alkotásaival találkozik. Nézzék, forgassák ezt az albumot olyan szeretettel, ahogy mi alkotók készítettük.

A 2002-ben megalakult Magyar Fotóművészek Világszövetsége nemzetközi, határokon átnyúló, de nemzeti alapokon álló művészeti szövetség, mely egyesíti és támogatja a világ bármely országában élő és alkotó fotográfusokat, akik magyar nemzetiségűnek vallják magukat. Tagjai kettős, felemelő és egyben felelős feladatot vállalnak fel. Egyrészt mindnyájan a fotó nyelvén beszélnek, ezenkívül a beszélt nyelvük a magyar, a hagyományaik, a történelmük azonos. Másrészt az alkotókat határok, társadalmi berendezkedések választják el egymástól. Mindezeket a körülményeket, feltételeket, adottságokat összegyúrva, az esetleges problémákon felülkerekedve próbálnak a fotón keresztül maradandót alkotni. (…)
A Világszövetség jelenleg több mint 130 főt számlál. (…)

A Világszövetség minden évben megrendezi Nemzetközi Fotópályázatát, amelyre a fotósok szerte a világból küldenek be alkotásokat. Az idei pályázat nagy figyelmet szentelt egyebek mellett a magyar hagyományőrzés témakörének. A beérkezett anyag zsűrizés után 11 helyszínen kerül kiállításra Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Magyarországon.
A már hagyományosan, 13. alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi fotópályázatunkra olyan nívós alkotásokat küldenek be a szerzők, hogy az ebből az anyagból válogatott fotókat felvonultató kiállításnak akkora sikere van, hogy egy évre előre lekötik a képeinket.
Bízom benne, hogy e rövid bevezetővel és a fotósok, valamint alkotásaik megismertetésével meggyőztem Önt, és a fotográfia és a Magyar Fotóművészek Világszövetsége tevékenységének lelkes híve, rendszeres figyelője lesz. (…)”